Vérfarkas
2009.12.05
Ezüst átkot köp a Hold a tájra Tovább, csak tovább, szenvedély űzi, Végső sikolyra őrjöngő vad kéj,
Vérszín pecsétet csókol ajkára,
Magányosan üvölt az éj-fényben,
Ős-katarzis ébred a lényben.
Préda utáni vágy egyre fűti,
Fák közt vörhenyes bunda megvillan,
Éjszín-szem tükrén Hold fénye csillan.
Szenvedély sóhajt, issza a vak éj,
Míg tép az agyar, és reccsen a csont,
Holt álomképet a valóra ont.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
